Egy bárányka, két bárányka...

Nos, mostantól összesen ötvenöt báránykát számolgathatok esténként (nem is beszélve a számtalan egyéb lényről) a Nagynak, a Középsőnek és a Kicsinek!

Az utókor Kóka-kutatói majd találgathatják, vajon milyen lelki okai voltak annak, hogy a lányok altatóin kifelé, míg János mindkét képén (2009, 2010) befelé haladnak a báránykák! Valamint lehet majd nyomozgatni, hogy melyik lény mit jelenthet. Bár ez nem teljesen belőlem fakad; főként a kölkök kívánságait próbáltam teljesíteni. (Az már más kérdés, hogy az én leszármazottaim természetesen el se tudják képzelni, hogy egy festményen ne szerepeljen sárkány, macska és boszorka.)

Most pedig - azt hiszem - Trogir szépséges utcácskáit fogom majd festegetni. Vagy nem. Majd meglátjuk.