Emberekről emberien
A legutóbbi képafalonos tárlaton Deák Zoltán világa tetszett nekem a legjobban, úgyhogy természetesen elzarándokoltam az önálló kiálltására is.
Még ugyanazokat a fesrtményeket is, amiket Kertész29 pincéjében már láttam "élőben", teljesen más volt itt megnézni (nem is beszélve azokról, amiket csupán képernyőről ismerek). A hatalmas méretű képek sokkal jobban tudtak érvényesülni ebben kiállítótérben.
Továbbra is azt mondom, hogy nem szívesen élnék velük egy lakásban, mert számomra kissé ijesztőek és nagyon szomorúak ezek a fura képkivágásba belehelyezett, lényeglátó ( és -láttató!) emberséggel ábrázolt emberalakok. Szépek!
Kicsit szidom is a művészt: rettenetesen semmitmondó címeket képes adni (bár pont, amit illusztrációnak választotam ide, az kivétel)! A kiállítást nézegetve azonban még az is fölmerült bennem, hogy talán ezeknek a festményeknek az esetében ez sem baj, hiszen a festő így még kevésbé befolyásolja a befogadót saját olvasatának megalkotásában.
A kiállítás megtekinthető az Aranytíz Művelődési Központban (Bp., V.ker. Arany János u. 10.) 2011. június 30-ig.
Comments
Újra ő
Régi főiskolám utcájában volt, így végigmentem az új házaival is ritka undorító Dob utcán, hogy rátaláljak, holott bátran mehettem volna a szépséges Gozsdu udvar keresztudvar-rendszerén is, ha rendesebben tisztában lennék ezekkel az új beülős helyekkel. A képek ugyanazok, de itt sokkal méltóbb térben vannak. Jó volt őket újra látni.
A kiállítás megtekinthető a "400 bár"-ban (Bp., VII. ker. Kazinczy u. 52/b) 2011. november 13-ig. (Érdemes a Madách térről tökegyenesen átvágni a Kazinczy-ig, keresztbe a Gozsdu udvaron.)