Az ugrás előtt
Daniel Kehlmann
A Beerholm-illúzió
(Magvető, Bp., 2008)
Sajnos nem tudok érdemben nyilatkozni e könyv irodalmi értékéről; túl mélyen érintett.
A bácsi zseniálisan ír, persze, a sztori ebből a különös nézőpontból különösen izgalmas, persze. De azt nem tudom megmondani, hogy tetszett-e nekem a regény vagy sem.
A mesélő - egy illuzionista, bűvész, varázsló, mágus? - összefoglalja az életét, mielőtt levetné magát egy tévétorony tetejéről. (Mivel ő maga az elbeszélő, a történet vége - természetesen - nyitott marad.)
Aki még nem bámult le a végtelenségig egy tuti öngyilkoshely pereméről, az nem tudhat erről semmit.
Mint ahogy az sem tudhat SEMMIT, aki még mindig itt olvassa ezeket a sorokat, hiszen - ezek szerint - ha lenézett is, végül nem ugrott le.
Egyikünk sem tud semmit.
Ennek ellenére azt javaslom, hogy aki szeret a lélek mélységeiben búvárkodni, olvassa el. Valószínűleg nagyon jó regény.


