Diósgyőri vár

"EzMis-ko-o-o-olc, ezMis-ko-o-o-olc..." - ezúttal ez dübörgött a fülemben, valahányszor keresztül kellett mennünk (naponta legalább kétszer) az egyetlen nemszeretem megyeszékhelyen.

Persze a főposta terének hatalmas piramisán jót lehet csúszdázni, a Szinva- parti pletykáló néni szobrokra meg Mancsra szívesen fölmászunk (ha éppen nem járnak arra sápítozó vénasszonyok), szeretjük vizsgálgatni a lakatokat a hidacskán, és van néhány jó hely, ahol örömmel időzünk (pl. a villamosos utca menti meglepően sok könyvesboltban).

"Egyszer, egy szép napon, tudom, hogy elhagyom
A várost, ahol élek.
Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott,
Igen, holnap, holnap indulok." (Edda Művek: Elhagyom a várost)

Valahányszor keresztülmentünk Miskolcon (minden nap kétszer), ez a dal járt a fejemben.